Továbbra is bizonytalan, hogy mikor tartják a soron következő választásokat Ukrajnában

Az ukrán külügyminiszter nemrég azt közölte, hogy Volodimir Zelenszkij mérlegeli a 2024 tavaszán esedékes elnökválasztás várható előnyeit és hátrányait. Dmitro Kuleba megjegyezte, a választások soha nem látott kihívások elé állítanák az ország vezetését. Felhívta a figyelmet a biztonsági kockázatokra, valamint arra, milyen nehéz lenne megoldani, hogy a katonák és a menekültek szavazhassanak.

A Híradó jelezte, ennek ellenére több nyugati politikus is felvetette már az ukrajnai választások megtartásának szükségességét. Elsőként az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének holland elnöke, Tiny Kox mondta azt, hogy az ukrán vezetésnek meg kellene erősítenie legimitációját. Őt követte Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor, aki augusztusi kijevi látogatása során arról beszélt, hogy a háborús állapot ellenére „illő volna” választásokat tartani.

Volodimir Zelenszkij viszont idegesen reagált ezekre a felvetésekre. Egy alkalommal például azt mondta, ő kiírja a választásokat, ha a Nyugat finanszírozza a lebonyolítást, és garantálja, hogy megfigyelőket küld, akik ott lesznek minden lövészárokban. Érdemes hozzátenni: az ukrán elnök még a megválasztása előtt és közvetlenül utána is azt mondta, csak egy ciklust vállal, azóta viszont meggondolta magát. Újrázna, ám a támogatottsága jelenleg egyre csökken.

Ukrajnában a következő parlamenti választásokat 2023 őszén, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában tartották volna, az ukrán alkotmány 19. cikke azonban kifejezetten tiltja a választások megtartását, ha az országban hadiállapotot vezetnek be. Az alkotmány 83. cikke pedig azt is kimondja, hogy ha a parlament mandátuma a hadiállapot alatt lejár, automatikusan meghosszabbodik, amíg a hadiállapot megszűnését követően egy új törvényhozás nem ül össze.

Ami a lehetséges kihívókat illeti, a vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij titkos esélyes. A népszerűsége nagy, de kérdés, hogy a katonai pályát feladná-e a politikáért. Olekszij Aresztovics, az elnök korábbi tanácsadója és jobbkeze, aki ellen októberben nyomozás indult, azonban bejelentkezett a posztra. A népszerűsége ugyanakkor az ukrán választók körében rendkívül alacsony lehet a Híradó szerint.

Írta a Magyar Hírlap