Szécsi Pál öngyilkos élete

A hetvenes évek elején, vasárnap kora délután a szerkesztőségébe siettem, amikor a Batthyány téri aluljáróban a rikkancs a Vasárnapi hírek újságot azzal árulta: „Meghalt Szécsi Pál!” Perszer a HÉV-ről leszállók sorban álltak az újságért. Aztán a metró mozgólépcsőjén állva derült ki, hogy nem a népszerű énekes, hanem egy Szécsi Pál nevű színész hunyt el.

A mondás szerint akinek a halálhírét keltik, az sokáig él… Ez a sármos, bársonyos hangú, megnyerő külsejű, s a színpadon mindig mosolygó énekes esetében nem igazolódott be…

Az viszont igen, hogy az ember életében meghatározó, hogy ki, mikor és hová születik. Szécsi Pál 1944. március 19-én született egy zsidó családba, azon a napon, amikor a náci Németország csapatai megszállták Magyarországot. Író és nyelvújító apját 1945. január 6-án agyonlőtték származása miatt.

Még nagyobb, soha begyógyuló lelki sebet okozott a kisfiúnak, hogy édesanyja nem gondoskodott róla és testvéreiről: először nővérét Máriát és Katalint, majd, amit tehette, Pált is nevelőszülőkhöz adta. A két kisebbik gyermekét elhagyva 1956-ban disszidált, a 18 éves Máriát magával vitte ugyan, de a bécsi pályaudvaron felejtette, egyedül utazott Amerikába, ahol még ötször ment férjhez.

Az állami gondozott Szécsi Pál jó anyát nem, de sármos külsőt, remek énekhangot kapott az Istentől, s 18 évesen először modell lett, majd 1966 szilveszterén a kifutón egy dalt is énekelt a Gellért Szállóban, s ekkor fedezték fel kivételes énekesi tehetségét. Énekelni tanult Majláth Júliától, s két év múlva már a Csak egy tánc volt című dalával második lett a Táncdalfesztiválon, s ezzel elkezdődött kirobbanó karrierje. A megnyerő külsejű, bársonyos hangú Szécsi az ország egyik legnépszerűbb előadója lett, a nők bálványa.

Harangozó Teri és Szécsi Pál

Harangozó Teri és Szécsi Pál

Fotó: Fortepan/FÖFOTÓ

A siker azonban nem tette boldoggá, a szerelemtől remélt gyógyírt sérült lelkére. Tizennyolc évesen ismerkedett meg a nála öt évvel idősebb, lengyel Grazyna Haase manökennel, akit 1962. június 17-én feleségül vesz. Három hónap múlva Lengyelországba költöznek, ahol Szécsi a modellkedés mellett idegenvezetőként is dolgozott, de kapcsolatuk viharos lett, s 1965-ben elváltak.

Ezután a népszerű énekesnek számos párkapcsolata volt, de ezek a szerelmi kalandok csalódásokkal végződnek, s emiatt többször öngyilkosságot követett el, de barátai megmentették az életét.

Az irigyelt, s népszerű énekes depressziós lett, lelki fájdalmát alkohollal próbálta enyhíteni. És ebben a kritikus helyzetben ismerkedett meg 1972 januárjában a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színősznővel, akibe halálosan beleszeretett. Azonban ez a szenvedélyes szerelem is szakítással végződött, mert színésznő nem tudta elviselni Szécsi alkoholizmusát, és hogy együttélésük alatt is öngyilkosságot kísérelt meg, ezért októberben szakítottak.

Mindkettőjük számára tragikus volt 1972 karácsonya. Szécsi testvére, Katalin visszaemlékezése szerint együtt töltötték a szentestét, várták édesanyjuk telefonhívását a tengerentúlról. Izgatottak voltak, hiszen tizenhat éve nem hallották még a hangját sem. A készülék csak hajnalban csörrent meg, s igen hűvösre és rövidre sikeredett a diskurzus. Palika nagyon kiborult, leitta magát. Átaludta a következő napot.

Mindeközben Domján Edit december 25-én, negyvenedik születésnapján végzett magával. Felkészült az öngyilkosságra, kutyáját elaltatta, Szécsi nála maradt holmijait egy kofferben a Dunába dobta, majd kis lakásában felvágta az ereit, utána pedig felkötötte magát a fregoli zsinórjára.

Az énekessel nővére közölte a számára szörnyű hírt, s sokkolta őt, amikor megtudta, hogy mielőtt a színésznő meghalt, elvetette a közös gyereküket. Szécsit beszállították egy pszichiátriai intézménybe, ahol egy héten keresztül altatták, nehogy kárt tegyen magában.

A 28 éves énekes meneküli próbált, 1973 februárjában az akkori Nyugat-Németországba szökött és miután énekesként nem aratott sikert, segédmunkásként dolgozott. Azt tervezte, hogy az anyja után utazik az Egyesült Államokba. Fel is hívta telefonon, de a következő letaglózó választ kapta: „Nem azért jöttem el ilyen messzire, hogy a gyerekeim utánam jöjjenek!”

A csalódott Szécsi hazatér, ugyan disszidálásért csak pénzbüntetést kapott, de útlevelét bevonték, dalait nem játszották, egyre több fellépését kénytelenek voltak lemondani betegsége miatt. Az irigyelt sztár eladósodott, majd 1974. április 30-án nyolcadik öngyilkossági kísérletébe 30 évesen belehalt.

Kollégája, Korda György szerint Szécsi nem vágyta ténylegesen a halált. „Azt gondolom, hogy Pali valójában nem akart meghalni, az öngyilkossági kísérletei inkább valamiféle segélykiáltások voltak. Amikor kísérteni kezdte a gondolat, hogy véget vet az életének, mindig jelezte a barátainak, hogy baj lesz, készüljenek rá.

Ezrek kísérték utolsó útjára Szécsi Pált a Farkasréti temetőben

Ezrek kísérték utolsó útjára Szécsi Pált a Farkasréti temetőben

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Aztán amikor megtette, amit éppen megtett, gyorsan tárcsázta valamelyikük számát, elmondta, hogy mit történt, és ők rohantak is hozzá, vagy hívták azonnal a mentőt. Mindenki tudta, ha Pali rossz passzban van, akkor a telefon mellett kell ülni, mert bármikor érkezhet a hívás. Az utolsó ilyen alkalommal is szólt pár barátjának, hogy nincs jól. Harangozó Terit akarta hívni, de annyi gyógyszert vett be alkohollal, hogy elájult, és már nem ért el a telefonhoz, képtelen volt segítséget kérni. Ez a szomorú történet. Ha akkor előbb nyúl a telefonhoz, tovább élt volna…” – nyilatkozta a Blikknek Korda.

A rikkancsok nem kiálthatták Szécsi halálhírét, mert a politikai vezetés nem tudott mit kezdeni a népszerű énekes elhunytával, ezért ez csak csak május 4-én jelenhetett meg a napilapokban. A felsőbb utasításra nekrológról szó sem lehetett és talán a hírt is csak azért hozták le, mert a fél Budapest ekkor már erről beszélt. Jellemző módon a május 4-én megjelent, 12 oldalas Népszabadságban a 8. oldalon, a rövid hírek között elrejtve jelentették be a népszerű táncdalénekes halálát. A lehető legrövidebben: „Szécsi Pál táncdalénekes 30 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt.”

A sikeres dalszerző, S. Nagy István jelentette meg a temetés időpontját, amelyet szintén eldugtak a lapok, ennek ellenére sok ezren jelentek meg a Farkasréti temetőben. A rajongók egymást taposva próbáltak bejutni a ravatalozóba, az énekes Koós János próbálta útját állni a hisztérikus és elkeseredett rohamnak.

Halála után testvére, Szécsi Katalin így írt öcséről a Zenészballada című könyvében: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

Írta a Magyar Hírlap