Orbán Viktor: Európa ma nem ura önmagának

Az európai népek a két világháborúban egymás pusztítására pazarolták az erejüket. Ennek a vége az lett, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió felemelkedett, míg Európa fokozatosan elvesztette az önrendelkezési képességét.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a két birodalom eltérő. A szovjet elnyomásnak nem voltak pozitív vonásai. Az USA ugyanakkor segített talpra állítani Nyugat-Európát gazdaságilag. De közben a befolyásukat a soft power segítségével kiterjesztették az élet legkülönbözőbb területeire.

Kiemelte, a második világháború után a nyugat-európai politikai elit azzal volt elfoglalva, hogy tartós békét teremtsen, összekösse a népeket. Számukra világos volt, hogy az amerikai modellt nem lehet egy az egyben lemásolni.

Az angolszász kapitalizmussal és liberalizmussal szemben az európai válasz a kereszténydemokrácia és a szociális piacgazdaság volt. Jelezte ugyanakkor, hogy a hidegháború végig a Nyugat alapvetően keresztény alapokon állt. Aztán ennek a helyét átvette a progresszív liberalizmus, előbb az USA-ban, aztán amerikai hatásra Európában is.

A kormányfő komoly problémának nevezte, Európa sorsa Amerikához van kötve. Amerika erős abban, hogy a saját értékeit egyetemes értékeknek állítsa be, hangsúlyozta, de ezek nem európai értékek.

Ha az USA folytatja a világ nyugatosítást, azt fogja elérni, hogy az egész nem-nyugati világot szembe fordítja magával – figyelmeztetett. S kiemelte: azok számára, akik elutasítják az amerikai befolyást, egyre inkább Kína felé fordulnak.

Fontos látni azt is, hogy az Egyesült Államoknak a világ többi része fontosabb, mint Európa, Brüsszelnek viszont nincsenek saját válaszai a kihívásokra. Orbán Viktor szerint nagyon fontos lenne éppen ezért az európai stratégiai szuverenitás visszaszerzése, amit mostanában a franciák szoktak felemlegetni.

A beszédéből kiderült, hogy az unió vezetése jelen formájában nem igen alkalmas, hogy kivezesse a közösséget a gödörből, mivel túl bürokratikus, az intézményeit pedig szellemi-ideológiai értelemben megszállta az USA és a progresszív-liberális erők.

Magyarország 2010-ben megtörte a progresszív-liberális hegemóniát. Pluralizmus van – szögezte le Orbán Viktor. Mint mondta, így az elmúlt 13 évben Magyarország kidolgozhatta a saját modelljét, amely egész Európa számára megoldást kínálhat.

– Kidolgoztunk egy másfajta társadalmi és gazdasági modellt – fogalmazott. Ennek egyik alapja a munkaalapú társadalom, amely biztosítja a jólétet a polgárai számára, de az a munkából és nem segélyekből következik. A másik, hogy a családokat kell támogatni, nem a migrációt és a genderideológiát. A harmadik, hogy a Kelet és a Nyugat között nem választani kell, hanem kereskedni velük.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország eredményei bizonyítják, hogy a modell működik, méghozzá annak ellenére, hogy Brüsszel lényegében szankciókat vetett ki hazánkra.

Erős Európa, erős nemzetek

Az Európai Uniónak olyan intézménnyé kell válnia, ami erősebbé teszi a tagállamokat, összeköti őket egy biztonságosabb és virágzóbb jövő érdekében, de jelenleg nem ebbe az irányba halad, és ezzel a saját súlya is csökken a világban – derült ki Bóka János nyilatkozatából. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Weltwoche kérdésére hangsúlyozta: Orbán Viktort az különbözteti meg sok más kormányfőtől, hogy ő a hazáját képviseli az EU-ban, és nem az EU-t Magyarországon. Hangsúlyozta: az uniónak meg kell erősödnie, ez viszont csak akkor lehetséges, ha a tagállamai erősek.

Ellenezzük az energiaszektort érintő szankciókat, mivel a gazdaságnak szüksége van az energiára, ráadásul az uniós szankciók nem működnek megfelelően. Csak annyit értek el, hogy Oroszország Kelet felé fordult, tehát a nyugat lábon lőtte magát. Erről beszélt a Weltwoche kérdésére Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arra a felvetésre, hogy szerte Európában arról megy a vita, hogy semmilyen autokrata állammal nem lenne szabad kereskedni, a tárcavezető leszögezte: ebben a kérdésben racionalistának kell lenni, a gazdaságot és a politikát nem szabad ilyen szinten összekeverni. Számunkra – tette hozzá – Magyarország az első, és a kormány azt nézi, mi szolgálja a prosperitást. A párbeszéd, a kereskedés igen.

A konzervativizmus nem egy ideológia, hangsúlyozta Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója jelezte: a konzervatív és nemzeti erők együttműködése éppen ezért a nemzetközi térben nem könnyű, hiszen a liberálisokkal ellentétben ezt a közösséget valódi sokféleség jellemzi. A magyar kormány ugyanakkor próbálja megtalálni a közös témákat, például az illegális migráció ilyen lehet, erről a világ minden táján hasonlóan gondolkoznak a nemzeti erők. Együtt tudunk gondolkozni azon is, hogyan lehet egy globalizált világban a nemzeti érdekeket a leghatékonyabban képviselni – tette hozzá.

Szuverenista külpolitika

Szuverenista külpolitikát folytatunk, mert a külpolitikának a nemzeti érdeket kell szolgálnia – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: sokat szenvedtünk attól, hogy mások jobban akarták tudni nálunk, mi a jó a magyaroknak. Szerinte a bajok egyik forrása az, hogy a kölcsönös tisztelet eltűnt a nemzetközi közbeszédből. Mi azt mondjuk, hagyjuk meg például a svájciaknak, hogy eldöntsék mi a jó nekik, és elvárjuk, hogy mások is hagyják meg ugyanezt a szabadságot nekünk.

A háborúról szólva elmondta: Magyarország a béke pártján áll, mert minél tovább tartanak a harcok, annál több a szenvedés. A kormány úgy gondolja, a konfliktusokat nem lehet megoldani tárgyalás nélkül, és nem lehet tárgyalni úgy, hogy a kommunikációs csatornákat lezárjuk.

Jelezte, az ukrajnai háborúban kárpátaljai magyarok halnak meg, ezért minket közvetlenül érint mindaz, ami a szomszédunkban történik. Mások, akik távolabb vannak, talán azt hiszik, hogy ez olyan, mint egy számítógépes játék, amit a csatatéren kell eldönteni. Számunka viszont ez a véres valóság, ezért békét akarunk.

Ha nem csak az euroatlanti világot nézzük, azt látjuk, hogy a világ nagyrésze békét akar, mert az egész világ szenved ettől a háborútól. Azt reméljük, hogy a globális közösség hangosabb lesz – hangosabb annál az euroatlanti közösségnél, amely mindenáron folytatni akarja a harcot. Hozzátette: a kormány nagyon bízik abban, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, mert ő is békét akar, és az elnöksége idején bizonyította, hogy képes a béketeremtésre és a béke fenntartására is.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Írta a Magyar Hírlap