Nyolcmillió éves ősmajom nyomára bukkantak

Kordos László az első tudós a világon, aki ilyen felfedezést tudhat magáénak. Nem sokon múlt, hogy porrá váljon a szenzáció, amikor Kordos László, a földtudomány doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, nyugalmazott egyetemi tanár felemelte az egyedülálló leletet, ami aztán egy pillanat alatt szétmállott a kezében – írta meg a blikk.hu.

Így aztán nem volt mit tenni, tovább kellett kutatni, de a kitartó munka meghozta a gyümölcsét: bejelenthették, hogy a magyar kutatók a világon először megtalálták az ősmajom lábnyomát.

A felfedezés jelentőségét az adja, hogy eddig a világon még soha nem fedezték fel egyetlen kihalt ősmajom lábnyomát sem, pedig ezek a nyomok rendkívül sok információt adnak az egykor élt állatok mozgásáról. Segítenek megfejteni azt is, hogy milyen állomásokon keresztül fejlődött ki az emberekre jellemző két lábon járás képessége – mondta el Kordos László, miután a Magyar Tudomány Ünnepének előadásán ismertette eredményeiket.

A kutató – az ő nevéhez fűződik a Rudapithecus felfedezése is – csapatával már évek óta dolgozott annak az Alsótelkesnél lévő egykori gipszbányának a területén, ahonnan előkerült a világszenzációnak számító lelet. Valójában nem is az ősmajom nyomai után kutattak akkor sem, amikor hirtelen szemük elé került az első fosszília.

Valamikor ez mocsaras terület volt, gyakran ki szoktunk járni ide – mondta Kordos.

Véletlenül találtuk meg az első maradványt, egy kalapácsütés után került elő a lábnyom.

Kevésbé szakavatott szemnek nem sokat mondott volna, de Kordos László azonnal felismerte a maradványokban a különlegességet. Óvatosan felemelte az összetapadt üledéket, ami aztán egy pillanat alatt ripityára porladt a kezében. Ekkor azonban már nem volt megállást, tovább kutattak és újabb három lábnyomra bukkantak – mostanra pedig már tíz ilyen van a birtokukban.

Meggyőződésem, hogy a világon rengeteg helyen lehet még hasonlókat találni, eddig azonban mégsem állt elő senki ezzel a felfedezéssel. Ezek az állatok nagy területen éltek, leginkább a mai gibraltári majmokhoz lehetne őket hasonlítani. Nem a fákon, hanem a földön közlekedtek, négy lábon jártak, táplálkozásukban is a mai gibraltári rokonaikhoz hasonlítottak – mondta a professzor.

Írta a Magyar Hírlap