Nagy segítség a családoknak az új CSOK Plusz – INTERJÚ

– A Családi Otthonteremtési Kedvezmény, népszerű nevén a CSOK, mennyire váltotta be eddig a programhoz fűzött reményeket?

– Alapvetően beváltotta, hiszen jelentősen nőtt a termékenységi ráta hazánkban. Ugyan a húsz és negyven év közötti nők száma a 2010-es másfélmillióról 1,2 millióra csökkent, azaz majdnem negyedével kevesebben vannak már, így is több gyermek született, mint 2011-ben.

– A termékenységi ráta, amely a világra jött gyermekeket veszi figyelembe, a program révén tehát javult az elmúlt időszakban?

– Látványosan javult, 2011-ben a mélyponton 1,23 volt, s a legutolsó európai uniós statisztika, az Eurostat 2021-es adata szerint 1,61-re emelkedett ez a szám. Ekkora mértékű javulás soha nem volt a magyar történelemben, illetve ilyen mértékű javulást az Európai Unió egyik országa sem produkált. A csehek egy nagyon látványos javulással büszkélkedhetnek, 2000 környékén 1,13 volt a termékenységi rátájuk, ami 1,8 fölé emelkedett, de ők ezt húsz év alatt érték el. Az egyébként a közép-kelet-európai régió országairól egyformán elmondható, hogy 2000 környékén voltak a mélyponton, míg nálunk ez 2011-ben következett be. A térség államaiban az uniós csatlakozásuk óta folyamatos javulás figyelhető meg, kivéve nálunk. Magyarországon a baloldali kormányok idején ez a fordulat nem következett be, sőt folyamatos romlást tapasztaltunk.

– Az új program bejelentésekor Csák János miniszter úgy fogalmazott, hogy nem a korábbi CSOK átalakítása történt, hanem teljesen új rendszerről beszélhetünk. Mi várható ezektől az intézkedésektől?

– A CSOK kapcsán érdemes emlékezni arra, hogy családoknak szóló lakásvásárlási és építési támogatások a hetvenes évek közepe óta vannak Magyarországon. Akkor azt szocpolnak hívták, a bevezetése átmeneti sikertörténet volt, de csak nagyon rövid ideig hatott kedvezően a demográfiai folyamatokra. 1975-1976-ban két éven át kettő fölé ugrott a termékenységi ráta, aztán elkezdett csökkenni. Az elején a támogatás elegendő volt egy kétszobás panellakásra, a lakásárak emelkedése miatt ez hamarosan már kevésnek bizonyult. A szocpolhoz többször hozzányúltak ugyan, ennek ellenére egyre kevésbé támogatta a demográfiai célokat. 2015-ben végérvényesen megszűnt, s jött helyette a CSOK. Ekkor még csak kisebb mértékű javulást hozott, majd nagyobb mértékben akkor hatott, amikor a CSOK mellett további családokat segítő lehetőségek is életbe léptek, mint például a Babaváró hitel, illetve a CSOK mellett igénybe vehető fix kamatozású kölcsön. Ezeknek a 2020-as februári bejelentését követő 9 hónap múlva növekedni kezdett a születések száma, s 2021-ben olyan mértékű születésszám-növekedést éltünk meg, amit ebben az évezredben nem tapasztalhattunk. A második legnagyobb éves növekedés éppen 2000-ben történt, amikor visszaállították a Gyedet, amit a megelőző baloldali kormány idején a Bokros-csomaggal eltöröltek; a harmadik legjelentősebbet pedig a Gyed-extra 2014-es bevezetése után mérhettük. Ez a három intézkedés hatott leginkább kedvezően a demográfiai folyamatokra az ezredforduló óta eltelt közel negyedszázadban. A tapasztalatokból kiindulva bízhatunk abban, hogy nem csupán a termékenységi ráta fog ismét nőni, hanem a születésszám is emelkedni fog, de természetesen figyelembe kell vennünk, hogy egy kisebb létszámú csoporttól várjuk ezeket a kedvező eredményeket, így nem automatikus, hogy az abszolút születésszám eléri vagy meghaladja azt az időszakot, amikor másfélmillió feletti létszámú volt a legaktívabb gyermekvállalási korban levő korosztály.

– A koronavírus-járvány nem vetette vissza a gyermekvállalási kedvet?

– Önmagában a járvány nem, hiszen ezért lehetett 2021-ben a legmagasabb a gyermekvállalási kedv, ám amikor huszonegyben a védőoltásokat kapták a fiatalok, akkor kértük az érintetteket, hogy a második oltást követően három hónapot várjanak még a gyermekvállalással, és ez a hatás kilenc hónappal később jelentkezett a 2022-es adatokat csökkentve.

– Ez mennyire tudott helyreállni az idei évre?

– Sajnos olyan sok, a biztonságérzetüket rontó hírt hallhattak az elmúlt évben a gyermekvállalást tervezők, az infláció mellett a támogatások megszűnésével is többen riogattak, hogy mindez kedvezőtlenül hatott. Megfigyelhető, hogy a demográfiai folyamatok már a gazdasági változások bekövetkezte előtt, azt megelőzően is változnak. A kedvezőtlen hírek negatív hatással vannak, míg a családok számára pozitív döntések minimum kilenc hónap múlva érdemi pozitív fordulatot hoznak. Ezért az idei esztendőben még nem számíthatunk újabb lendületre, viszont olyan mértékű a CSOK most bejelentett változása, annyira megnövelték az igénybe vehető összegeket, hogy ez jövő év második felében már mindenképpen hatással lesz a születések számára, főleg, hogy ezek a kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha a már megszületett gyermekeken felül újabbakat vállalnak a családok.

– Nem tart attól, hogy ez az ingatlanpiacra olyan hatással lesz, ami lényegében gyengíti a kedvezményeket?

– Úgy gondolom, hogy a nyolcvan és a százötvenmillió egy olyan határ, ami jelentősen befolyásolja majd az ingatlanok árát, azaz az ilyen értékű lakások inkább az említett határok alá mennek majd. Az a gond, hogy Budapesten nyolcvanmillió forint alatt már a nagycsaládosoknak nem igazán megfelelő kisebb lakásokat lehet kapni, mert már korábban elszabadultak az ingatlanárak.

– Mennyire befolyásolja majd a folyamatokat a települések nagysága?

– Az ötezer feletti lélekszámú településeken mindenhol ugyanezek a lehetőségek vannak, Sárvártól Kalocsáig egyformán, és a vidéki városokban még nem tartanak ott az árak, mint a legkedveltebb fővárosi kerületekben. A kisebb városokban az építkezésekre is jó hatással lesznek ezek az intézkedések, de Budapesten is érdemi segítséget jelent, nem kell majd okvetlenül kiköltözni a fővárosból, ha nő a család létszáma, és nagyobb ingatlanra lesz szükségük.

Írta a Magyar Hírlap