Meggyilkolták, mert ellenezte a migránsok betelepülését Hollandiába

G. Fehér Péter
2023. november 26. vasárnap. 5:58

Egy percig sem okozna meglepetést, ha a mostani választások után, a győztes Szabadságpárt vezetőjének, Geert Wildersnek az életbiztosítása havi fizetnivalóját felemelnék. Mert, ahogy mondják, Hollandiában nem életbiztosítás a bevándorlást ellenző politikusnak lenni. Huszonegy évvel ezelőtt, pontosabban, 2002. május 6-án, Hilversumban, a 3FM rádió szerkesztőségének épülete előtt lévő autóparkolóban hat lövés dördült el egy Star FirestarM43-as félautomata pisztolyból, öt golyó célba talált, négy a mellkasba, egy a fejbe fúródott, a célszemély, Pim Fortuyn azonnal meghalt.

De ki volt Pim Fortuyn és miért esett egy ilyen szörnyű bestiális gyilkosság áldozatává. Az író, publicista, szociológus, meglehetősen színes egyéniség volt a holland belpolitikai életben. Hivatalos neve Wilhelmus Simon Petrus Fortuijn volt, de így csak kevesen ismerték, mert Pim Fortuyn néven vált sokak számára népszerűvé a közéletben.

Egyetemi tanulmányai befejezése és a doktorátus megszerzése után megjárta a baloldal bugyrait, volt marxista szociológia tanár, belépett a holland Munkáspártba, végül azonban mindezeknek hátat fordított és megalapította a Pim Fortuyn Listája (LPF) nevű pártot.

Pim Fortuyn felismerte, hogy a holland társadalom problémáit nem a marxizmus fogja megoldani, hanem az, ha megtiltják az illegális bevándorlást hazájába. Az illegális migráció már akkor is probléma volt a Benelux államba, igaz, korántsem olyan mértékben, mint napjainkban. Az új párt jelmondata az volt, hogy megállítják a muszlim bevándorlást Hollandiába. Lehet, hogy Pim Fortuyn ekkor írta alá saját halálos ítéletét.

Gyilkosa egy bizonyos Volkert van der Graaf szélsőbaloldali aktivista volt, aki jó előre megtervezte a gyilkosságot. A támadást az internetről szerzett információk alapján tervezte. Az autójában találtak egy térképet a bűncselekmény helyszínéről és Fortuyn programjainak listája is a gépkocsiból került elő. Az autóparkolóban két órát várt, hogy Pim Fortuyn befejezze az interjút, a pisztolyt egy műanyag zacskón keresztül fogta meg, hogy ne találják meg ujjlenyomatát a fegyveren. A gyilkos merénylet után Graafot elfogták és a bíróság 18 év börtönre ítélte, de 12 esztendő után feltételesen szabadon engedték.

Graaf a bíróságon bevallotta a gyilkosság elkövetését. Aztán előjött a farbával, mert a merénylet indokként azt hozta fel, hogy Fortuyn a parlamenti választási kampányban a muszlimokat és a bevándorlókat bűnbaknak használja a politikai hatalom megszerzésére érdekében. A gyilkosság kilenc nappal a parlamenti választás előtt történt.

Végül is Fortuynnak azért kellett meghalnia, mert meg akarta állítani a muszlim bevándorlást és a már bent lévő idegeneket ki akarta ebrudalni Hollandiából. Van azonban a történetnek egy mind ez ideig fel nem tárt nagyon homályos része.

Nevezetesen az, hogy a 2002-es holland parlamenti választások előtt, az összes felmérés azt mutatta, hogy a voksolást Pim Fortuyn és pártja megnyeri, csak úgy, mint, ahogy ezt tette Geert Wilders és a Szabadság Párt a mostani voksoláson. A választást 2002. május 15-én meg is tartották és az akkor még csak néhány hónapja létezett Pim Fortuyn Listája nem nyerte meg ugyan a politikai erőpróbát, a második helyen futott be, 26 képviselőt szerezve a 150 tagú parlamentbe. Ez az eredmény elég volt arra, hogy felborítsa a nagy pártok közötti egyensúlyt a törvényhozásba, ami elhúzódó kormányalakítási válsághoz vezetett.

Alapos a gyanú, hogy a hagyományos pártok azért nem akartak koalíciós kormányt alakítani, hogy a vezető nélkül maradt LPF a belső viták miatt leamortizálódjon. A taktika bevált, mert a 2003-as előrehozott parlamenti választásokon az LPF már csak nyolc képviselőt tudott bejuttatni a törvényhozásba és ezzel erősen marginalizálódott a holland politikai életben.

A másik gyanús körülmény, hogy bár Graaf egy személyben magára vállalta a gyilkosság elkövetését, a rendőrségi nyomozás itt meg is állt. A nyomozó hatóság már a kezdetekkor kizár bármilyen összeesküvés elméletet. Miután erről semmit sem tudunk, azért mégis felmerülhetett volna, hogy a háttérben akadhattak felbujtók, akik kihasználhatták Graaf labilis egyéniségét.

Írta a Magyar Hírlap