Az EU zsebre tette a befagyasztott orosz vagyont

Egy, a megbeszéléseket ismerő személy a hírügynökségnek elmondta, hogy a terv, amelyet várhatóan december 12-én tesznek közzé, tisztázza, hogy a tagállamok által felvetett számos kérdéssel még foglalkozni kell, és hogy az uniós javaslat nem fog beavatkozni a nemzeti adóügyekbe vagy más intézkedésekbe.

A Bloomberg által idézett más források szerint a nemzeti szakértők és a bizottság december 6-i találkozóján dől majd el, hogy sikerült-e áthidalni a nézeteltéréseket.

Az EU hónapok óta keresi a pénzek ellopásának módját, annak ellenére, hogy számos figyelmeztetés szólt arról, hogy az ilyen intézkedések veszélyeztethetik a nyugati pénzügyi rendszer és a nyugati valuták hitelességét. A kérdés megosztotta a 27 tagállamot, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország és Luxemburg többek között a fokozatosabb megközelítést sürgette.

Az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, Luis de Guindos szintén arra figyelmeztetett a héten, hogy az alapok felhasználása súlyos reputációs következményekkel járhat az európai közös valuta számára.

Becslések szerint az EU több mint 200 milliárd eurónyi, szankciókkal sújtott orosz szuverén eszközt fagyasztott be, amelynek nagy része a belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóháznál található. Ezek az alapok a jelentések szerint közel 3 milliárd euró nyereséget termeltek a 2022 márciusában történt befagyasztásuk óta az idei harmadik negyedévig, és az előrejelzések szerint ez az összeg tovább fog emelkedni.

Oroszország többször is bírálta a vagyonának befagyasztását, mivel az a nemzetközi jog szerint jogellenes, és lopásnak minősítette azt.

Írta a Magyar Hírlap