Az atomellenes energiapolitika okozhatja Németország vesztét

Mint arra a Madiner olvasói emlékezhetnek: az Európai Uniónak eminens érdeke a nukleáris kapacitás fenntartása, már csak azért is, mert atomerőművek leállítása a nagy nap- és szélkapacitások ellenére növeli a rendszer CO₂-kibocsátását, növeli azon időszakok hosszát, amikor az ellátás részben korlátozott lehet, és nagy villamosenergia-tárolókapacitás igénye jelentkezik. Kiderült: Németország úgy tűnik magára is maradhat az atomellenes energiapolitikájával az EU-ban.

„A német nagypolitika a saját érdekeit képviseli az emberek alapvető érdekei helyett.”

Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő rámutatott: „Németország az atomellenes energiapolitikájával szinte egyedül marad az unióban, hiszen egyre több tagállam kívánja meghosszabbítani a jelenleg üzemelő atomerőművi egységei üzemidejét, illetve újabb és újabb egységeket akarnak építeni” – derül ki a Magyar Nemzet vasárnapi cikkéből.

Mint a szakértő kifejtette: láthatóan a német nagypolitika sokkal inkább a saját érdekeit képviseli az emberek és a német ipar alapvető érdekei helyett. Nem számítanak a toronymagas háztartási- és ipariáram-árak, az ellátásbiztonsági kockázatok, a szénbányák terjeszkedése, a falu- és templomrombolások és a növekvő szén-dioxid-kibocsátás sem.

Mint a szakértő elemzéséből kiderül: az EU-s tagállamok atomerőművekkel kapcsolatos álláspontjának oka egész egyszerűen az, hogy „az egyes áramtermelési módok közül

az atomerőművekkel lehet egyszerre télen-nyáron, éjjel -nappal ellátásbiztonságot, olcsó és klímabarát villamos energiát, valamint árstabilitást biztosítani”.

Kiváló példa erre Svédország, ahol néhány éve a nagypolitika be akarta zárni az összes atomerőművet, ám jött a fordulat. Most a svéd kormány egy új masszív atomenergia-útitervet mutatott be, amely 2035-ig legalább két nagy méretű atomerőművi egység megépítését irányozza elő, de 2045-ig akár tíz újabb is épülhet – mutatott rá az atomenergetikai szakértő.

Valamint felidézte azt is, Németország illetékes minisztériumai a kezdetektől fogva tisztában voltak azzal, hogy hibás döntés az utolsó három atomerőművi egység leállítása, ám szakmai helyett politikai hitvita mentén döntöttek.

Írta a Magyar Hírlap