Aggódik a Politico szerzője: ha Trump nyer, az EU-ra marad Ukrajna pénzügyi támogatása

A Politico vendégszerzője, Joseph de Weck szerint az európai vezetőknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy – ahogy a szoros közvélemény-kutatási adatok is jelzik – Donald Trump visszatérési esélye jelentős.

Ez pedig nem jelent semmi jót az ukrajnai háború folytatására nézve, hiszen a republikánusok a kongresszusban már most akadályozzák az új, 24 milliárd dolláros támogatási csomag elfogadását, ráadásul a konzervatív pártban széles körben osztott félelem az, hogy az ukrajnai segély elvonja az amerikai forrásokat a régi-új geopolitikai prioritástól, Izrael támogatásától.

Amerika nélkül az EU egyedül marad

Ha Amerika egy kormányzatváltás esetén elfordul Ukrajnától, akkor az EU egyedül marad, márpedig az uniós tagállamok képtelenek lennének fegyverekkel, katonai hírszerzési adatokkal és diplomáciai támogatással olyan hatékony hátteret biztosítani a nála erősebb Oroszországgal háborúban álló kelet-európai államnak, mint amilyent Washington megadott számára.

Egy reménye lehet Európának – írja a szerző: az EU-nak még van pénze, lehetnek erre elkülönített forrásai, így ha Amerika látja, hogy nem kell fizetnie, talán még megmaradna az Ukrajna mögött álló nyugati koalícióban.

A Politico írása szerint Donald Trumpra az üzlettel lehet hatni: ha a volt nagyvállalkozó valahol profitábilis üzletet szimatol, ott kész a kompromisszumra. Egy tavasszal vele készült interjúban Trump leszögezte, hogy elnökként 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, arra a kérdésre pedig, hogy melyik fél győzelmének örülne inkább , ezt felelte: „Azt mondom erre, hogy azt szeretném, ha Európa többet fizetne. Az európaiak azt hiszik, hogy mi egy balfék bagázs vagyunk, hiszen 170 milliárd dollárt költünk egy nagyon távoli országra, míg ők a szomszédban csak 20 milliárdot. Nos, nem vagyunk balekok.”

Trump pontosan tudja, hogy az elnökválasztási kampányban nagyon jól megtérül, ha egy jelölt a hosszan elhúzódó háborút bírálja, és mint pragmatikus vezetőt az európai biztonsági rend is csak mint megtérülő vagy nem megtérülő befektetés érdekli őt – írja a cikk szerzője.

Elnökként eleinte nem értette, miért kellene Ukrajna számára fegyvert szállítania hazájának, de gazdasági tanácsadói megértették vele, hogy a fegyverzettel való kereskedelem alapvető fontosságú az amerikai hadiipar számára – ekképp Trump elkezdett fegyvereket adni Kijev számára.

Hasonlóképpen állt az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéhez is: míg a legtöbb amerikai vezető azért ellenezte a projektet, mert az gyengíti Ukrajna biztonságát, Trump tisztán pénzügyi szempontból helytelenítette, ha van ilyen vezeték, akkor az európai államok kevesebb amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) fognak beszerezni.

A megoldás: a nagy fegyverzetüzlet

Európának tehát Trump ezen pénzügyi beállítottságát kellene kihasználnia: az uniós vezetőknek egy olyan középtávú (több évre szóló) fegyverzeteladási üzletet kellene felajánlaniuk Amerikának és Ukrajnának, amellyel mindenki jól jár – Amerika pénzhez, Ukrajna fegyverhez jutna, Európának pedig nem kellene lehetetlen helyzetbe kerülnie, ráadásul Ukrajna amerikai fegyverekkel való feltárazása megerősítené Európa biztonságát is.

Ha Amerika kiszállna, Európának évente 45 milliárd euróval kellene beszállnia, hogy Ukrajna megkapja a szükséges finanszírozást. Ez az EU GDP-jének 0,3 százaléka, nagyjából az az összeg, amellyel többet kellene védelmi költségvetésére szánnia, ha be akarná tartani a NATO-vállalást, vagyis a GDP két százalékát kitevő katonaikiadás-mennyiséget.

Ha lenne biztos fegyverzetüzlet, akkor a republikánusok sem elleneznék az alkut, hiszen az uniós pénzek lennének a fedezet, és az amerikai fegyvergyártók híznának.

A Politico szerint az ukrajnai háború szempontjából kulcsfontosságú, hogy Oroszország belássa: az idő nem neki dolgozik, ha húzza az időt, a Nyugat akkor sem lép ki Ukrajna mögül.

Ehhez azonban az szükséges, hogy az Egyesült Államok bent maradjon a szövetségben, ehhez pedig érdekeltté kell tenni, elsősorban anyagilag.

Európának tehát lépnie kell, sürgősen – írja Joseph de Weck –, már csak ezért is, mert az európai támogató közeg is zsugorodik, felmérések szerint az európai választók egyre inkább belefáradnak a háborúba, illetve annak következményeibe.

Írta a Magyar Hírlap