A keresztény kultúra nemcsak egy erőforrás, hanem minden erő forrása

Kocsis Máté úgy fogalmazott: a keresztény kultúra „olyan erős abroncs, amely éltette közösségeinket, a nemzetet, a családjainkat, a hajdan élt és majdan élő nemzedékeket, tehát múltat és jövőt összefog”.

Magyarország falvai és városai ezért nem maradhatnak templomok nélkül, meg kell azokat őrizni a jövő gyermekei számára – emelte ki.

Azt mondta: a kormány ennek szellemében foglalta az alaptörvénybe a magyarság, a magyar államiság keresztény gyökereit.

„Mert keresztény hit nélkül semmivé foszlik minden, ami az európai embert naggyá és erőssé tette, vagy teszi még mindig” – fűzte hozzá Kocsis Máté.

A politikus szerint a keresztény szabadság és szeretet a forrása annak a békének és jólétnek, amely ma még mindig a nyugati ember kiváltsága, és Szent Istvánnak köszönhetően a magyarok kiváltsága is.

„Kereszténység nélkül mindezek elvesznek” – jelentette ki.

Kocsis Máté hangsúlyozta, a reformátusok jól tudják, hogy egyszerre kétféle templomot kell tisztelni és rendben tartani az ember élete során: a kőből épült templom a gyülekezet háza, a húsból és vérből felépült templom pedig a keresztény ember szíve.

Azt mondta, a kettő közül mindig a szív lesz a fontosabb, mégis a templom rendje és tisztasága a szív rendjének és tisztaságának tükörképe. Így válik a két dolog eggyé, a másik támaszává.

„Vagyis akik gondot fordítanak a gyülekezet házára, azok lélekben és szívben is megerősödnek” – tette hozzá.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ma a nyugati világban „sajnos, egyre kevesebb templom van, amit tisztán és rendezetten tartanak, ehelyett inkább lerombolják őket mint valamilyen közveszélyt jelentő épületet, amelyre a hatóságok kiadják a bontási engedélyt, és amely mintha már senkinek sem hiányozna, mert régóta nem illeszkedik a település imázsához”. Pedig a templomok nemcsak építészeti alkotások, és nemcsak a helyi identitást, a helyi közösséget erősítik, hanem egy másik valóság földi helyei is – jegyezte meg.

Kocsis Máté azt mondta: az elmúlt században „sorra jöttek olyanok, akik megpróbálták az európai ember szívéből kiirtani a keresztény Isten iránti vágyat, megpróbálták megmérgezni a keresztény közösségek életét, sőt egyenesen el akarták pusztítani őket”.

Szép számmal vannak olyanok ma is, akik „a kereszténységet mint megunt, avítt kacatot kihajítanák az ablakon, akik tagadják a kereszténység megtartó erejét, és kiradíroznák azt a múltból és a jelenből, a jövőből pedig végképp” – fogalmazott.

A politikus kitért arra, templomok nélkül eltűnik az a biztos pont, ahová felemelhetjük a tekintetünket, bárhol is vagyunk éppen; a templomtorony mindenhonnan látszik, a harang hangja pedig mindenhova elhallatszik.

„Általa tudjuk, hogy merre kell mennünk, tudjuk, hol van az otthon, hol van mindaz, ami vagyunk. A templom iránytű” – mondta, hozzátéve: a magyarok ezer éve építik a templomokat, hogy azok messziről látszódjanak és hallatszódjanak.

Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy „az apostagiak református templomuk felújításával a magyar épített örökség, a magyar kultúrtörténet egy jeles alkotásának lettek a továbbvivői és hordozói”.

Beszámolt arról, hogy körzetében az elmúlt időszakban az apostagin kívül megújulhatott egy-egy református templom vagy parókia Dunapatajon, Hartán és Kalocsán is.

Szanyi Ferenc apostagi lelkipásztor felidézte: a templomot a kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 165 millió forintos támogatásának, valamint számos vállalkozás és magánszemély felajánlásának köszönhetően sikerült felújítani.

A rekonstrukció során először feltárták a barokk templom alatt található Árpád-kori körtemplom romjait. A rotunda alapokig elbontásáról romos állapota miatt még az 1800-as évek elején döntöttek, de mészköveinek egy részét az 1806-ra elkészülő új templom építéséhez felhasználták. A régészek a régi templomban helyi előkelőségek temetkezési helyét is feltárták, nyolc sírt találtak a különböző rétegekben.

Mint elhangzott, később az ásatási helyszínt betemették, hogy folytatódhasson a jelenlegi templom felújítása. Új karzat épült, amely alatt egy baba-mama szobát alakítottak ki, kicserélték a nyílászárókat, és megoldották az épület vízszigetelését. Az akadálymenetes bejárat mellett a templom új padokat kapott, és elektromos padfűtést is kialakítottak.

Írta a Magyar Hírlap