A gombás bőrbetegségek tünetei és kezelése

A gombák olyan mikroorganizmusok, amelyek a természetben egysejtű élesztőgombaként vagy többsejtű penészgombaként léteznek. A több mint 50 ezer gombafaj közül kevesebb mint 200 faj kapcsolódik emberi betegségekhez, és közülük mintegy 20-25 faj okozza a fertőzéseket.

A gombás bőrbetegségek tünetei

A bőrfelszín gombás fertőzései leggyakrabban a hajlatokban, az összefekvő bőrfelületeken jelentkeznek, ahol a nedves, meleg környezet elősegíti a gombák elszaporodását. Ritkábbak az arc, a hajas fejbőr gombás fertőzései, ezek inkább gyermekeknél fordulnak elő.

A bőrgombásodás általános tünetei:

  • bőrpír,
  • hámlás,
  • váladékozás,
  • viszketés.

A gombás bőrbetegségek kialakulása

A bőr gombás fertőzéseinek kialakulását minden olyan tényező segíti, amely a bőr természetes védekezőképességét gyengíti, illetve kedvez a gomba szaporodásának. A gomba a meleg, nedves környezetet kedveli, és közvetlenül bőrről bőrre vagy közvetve ruházaton, törölközőn, ágyneműn, padlószőnyegen keresztül terjedhet, ahol a gombaspórák hónapokig is fertőzőképesek maradnak.

Az alábbi tényezők segítik a gombás fertőzések kialakulását:

  • meleg, nedves környezet,
  • a bőr savköpenyének gyengesége,
  • hámsérülés,
  • fokozott verejtékezés,
  • magas hőmérséklet,
  • öltözködési szokások (szoros, nem szellőző ruha és lábbeli, pl. gumicsizma, nejlonharisnya),
  • gyógyszerek (pl. antibiotikumok, szteroidok, citosztatikumok),
  • betegség (pl. cukorbetegség, hormonális zavarok, érszűkület).

A tinea bőrbetegségcsoport

A tinea bőrbetegségeket a dermatofitáknak nevezett gombák csoportja okozza. Ezek a gombák gyakran az egészséges emberek bőrén is megtalálhatók, ám nem képesek elszaporodni vagy megtámadni a mélyebben található bőrrétegeket.

A tinea bőrbetegség előfordulhat a testen (tinea corporis), a lágyékhajlat és a nemi szervek környékén (tinea cruris), a lábon (tinea pedis), a kézen (tinea manus), illetve a hajas fejbőrön (tinea capitis) is. A betegségeknek viszonylag hosszú a lappangási idejük (2–10 nap), és a tünetek eltűnéséig fertőzők.

Tinea corporis: a nyak, a végtagok és a törzs felületes gombás fertőzései

A piheszőrös testfelületeken gyűrű alakú, éles szélű, a széli részek felé terjedő foltok jelennek meg vörös, viszkető, hámló széllel. Terjedése során a közepe feltisztul, gyógyul, majd újrafertőződik, így alakul ki a jellegzetes kokárdarajzolat. A fertőzés enyhén vagy hevesen is viszkethet, de előfordulhat panaszmentesség is.

Tinea cruris: a lágyékhajlat és a nemi szervek környékének gombás fertőzése

Többnyire középkorú férfiakat érint. A tinea corporishoz hasonló elváltozásokat okoz, a foltok vörösek vagy barnásvörösek. Érintettek lehetnek egyéb hajlatok is (pl. a mell alatt, a hónalj, a könyök-, illetve a térdhajlat).

Tinea pedis: a lábak gombás fertőzése

Tipikus civilizációs betegség, az emberek jelentős része átesik az enyhe formáján. A rosszul szellőző cipő és az átizzadt zokni viselése ideális környezetet teremt a gomba növekedéséhez, és a gomba könnyen terjed mezítláb járva (pl. szennyezett padlón vagy közös zuhanyzóban, öltözőben). A betegség súlyos esetben kiterjed az egész lábra, a körmökre is, ilyenkor beszélünk atlétalábról.

A betegségnek két típusát különböztetjük meg:

  • intertriginózus forma: az ujjközökben a bőr felázott, fehéres, berepedezett, és heves viszketés, égő fájdalom kísérheti;
  • hiperkeratotikus forma: a talpakon hámló, berepedezésekkel tarkított bőrmegvastagodás jelenik meg, gyakori a körmök egyidejű érintettsége.

Kezeletlen, előrehaladott lábgomba esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • vérzés a repedezett bőrből,
  • kellemetlen szag,
  • fájdalom,
  • megvastagodott, omlós vagy elszíneződött körmök, ha a gomba a körmökre terjed.

A tinea pedis veszélye, hogy a bőr sérülései, repedései lehetővé teszik a baktériumok behatolását a bőrbe, ami előidézheti a bőr súlyos gyulladását (cellulitis) vagy orbánc kialakulását.

Tinea manus: a kéz gombás fertőzése

Ritkábban előforduló fertőzés, általában csak az egyik kézháton jelenik meg gyűrűszerű elváltozásokkal. A tünetek hasonlók a tinea pedishez, és gyakran együtt jár a körmök érintettségével is.

Tinea capitis: a fejbőr és a haj gombás fertőzése

Leggyakrabban a 3–7 év közötti gyermekeket érinti. A fertőzés a fertőzött személlyel, állattal vagy tárggyal (hajkefe, fésű, sapka, törölköző, párnahuzat) való közvetlen érintkezés következménye lehet. A gomba a hajszálakat betegíti meg. A fejbőrön száraz, viszkető, pikkelyes területek alakulnak ki, amelynek következtében kopasz foltok jelennek meg.

Ha a gombásodás eléri a bőr mélyebb rétegeit is, akkor maradandó kopaszsággal járhat.

Napgomba (pityriasis versicolor)

Többnyire serdülőkor után jelentkezik a seborrheára, vagyis a bőr fokozott faggyúsodására, zsírosodására hajlamos egyéneknél. Kialakulását segíti a napozás és a fokozott verejtékezés. A tünetek a törzs seborrhoeás területein kezdődnek alig hámló barnás foktokkal, amelyek később térképszerűen összefolyhatnak. A fehéres foltok a kezelés után is megmaradhatnak, akár hetekig vagy hónapokig is.

Fejbőri korpásodás

A hajas fejbőrön nagyon gyakori a korpásodás. A kórokozó gomba az egészséges fejbőr nagy részén tünetmentesen is megtalálható, túlzott elszaporodása a seborrheára (fokozott faggyútermelés) hajlamosaknál okoz korpásodást. Súlyos esetekben bőrpír és erős viszketés is megjelenhet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a bőrén gombásodásra utaló tünetek – bőrpír, duzzanat, viszketés, hámlás, váladékozás, esetleg vérzés – jelennek meg, forduljon mielőbb bőrgyógyászhoz.

A gombás bőrbetegségek diagnosztizálása

A tünetek és a kórtörténet alapján a gombás bőrbetegségek diagnózisa többnyire egyértelműen felállítható, de szükség lehet a gombafajta kimutatására a hatékony kezelés megválasztása érdekében.

A bőrgyógyász mintát (hámkaparékot) vesz a tünetes felületről, amelyet vagy mikroszkóp alatt vizsgál meg, vagy táptalajra olt, vagy laboratóriumba küld tenyésztés céljából. A gombák azonosítására speciális lámpa is használható, mert egyes gombafajok világítanak ultraibolya fény hatására.

A gombás bőrbetegségek kezelése

A felületes gombás fertőzések esetében először helyi kezelést (gombaellenes oldatok, krémek, hintőporok, spray-k, gélek, samponok) alkalmaznak, a kiterjedt vagy a helyi kezelésre nem reagáló esetekben gyógyszeres terápiára lehet szükség.

A kezeléseket a tünetek elmúlta után is folytatni kell 1-2 hétig.

A gombás bőrbetegségek megelőzése

Gombás bőrfertőzések esetén rendkívül fontos a prevenció, mert a fertőzés kiújulása elkerülhetetlen, ha a hajlamosító tényezők és a fertőzőforrás nem tisztázott.

A megelőzés érdekében szükség van az esetleges belgyógyászati betegségek feltárására, kezelésére, valamint a megfelelő higiénés rendszabályok, öltözködési tanácsok betartására:

  • másokkal közös törölköző, lábbeli, ruhanemű, ágynemű, fésű használatának kerülése;
  • uszodában, fürdőkben papucs használata;
  • természetes alapanyagú, laza, szellőző alsó- és felsőruházat, cipő viselése;
  • a hajlatok szárazon tartása (különösen a lábujjak, az ágyék és a mell alatt);
  • betegség esetén a háztartásban lévő hajkefék, fésűk, sapkák, kalapok, törölközők, ágyneműk fertőtlenítése (forró vízben való mosása, vasalása).

Írta a Magyar Hírlap